Steven Spielberg 1946. december 18-�n sz�letett az Ohio �llamban tal�lhat�, Cincinnati nevezet� v�rosban. �desanyja, Leah Adler restaur�tor, �desapja Arnold Spielberg villamosm�rn�k volt. Gyermekkor�t New Jersey-ben t�lt�tte, itt l�tta �lete els� mozifilmj�t is.
Tin�dzserk�nt amat�r kalandfilmeket k�sz�tett bar�taival, melyek megtekint�s��rt 25 centes bel�p�d�jakat szedett, a n�v�re pedig popcornt �rult.
1958-ban csatlakozott a Boy Scouts of America (Amerika Cserk�szei) nevezet� szervezethez, nemsok�ra pedig megszerezte a f�nyk�pez�si kiv�l�s�g�rt j�r� kit�ntet�st, The Last Gunfight (Az utols� t�zharc) c. 9 perces filmj�vel.
1963-ban �rta meg �s rendezte �lete els� igazi filmj�t, melynek a Firelight c�met adta �s a helyi mozi vet�tette, 1 doll�ros profitot gener�lva.
Sz�lei v�l�sa ut�n �desapj�val Kaliforni�ba k�lt�ztek, itt szerezte meg az �retts�gij�t is, 1965-ben. T�bbsz�r is jelentkezett a D�l-Kaliforniai Egyetem sz�nh�z, film �s telev�zi� szak�ra, �m sikertelen�l. Karrierje az Universal Studio-n�l indult be, de eleinte fizet�st se kapott. 1968-ban mutatt�k be az Amblin c�m�, 26 perces r�vidfilmj�t, ezut�n azonnal leszerz�dtett�k, �s � lett Hollywood legfiatalabban, hossz�t�vra leszerz�dtetett rendez�je. Karrierje ezut�n indult csak igaz�n be. M�r t�bb, mint 40 �ve van a p�ly�n, bizony�tott rendez�k�nt, producerk�nt �s forgat�k�nyv �r�k�nt is, m�veivel n�gyszer is elnyerte az Oscar-d�jat, valamint sz�mos m�s elismer�st zsebelt be. Legh�resebb filmjei k�z� tartozik a C�pa, E.T., a Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok, az Indiana Jones filmek, a Vil�gok Harca, Schindler list�ja �s a Jurassic Park is.

Jeffrey Katzenberg 1950. december 21-�n sz�letett, New York v�ros�ban. �desanyja Anne, m�v�sz, �desapja Walter, t�zsde�gyn�k. 1969-ben �retts�gizett az Ethical Culture Fieldston School-ban. Karrierj�t David Picker producer asszisztensek�nt kezdte, a Paramount Pictures-n�l, 1974-t�l pedig Barry Diller-nek seg�dkezett, aki k�s�bb a marketinges oszt�lyhoz ir�ny�totta. Ezt tov�bbi kinevez�sek k�vett�k, m�g v�g�l a Paramount Pictures aleln�ke lett.
1984-t�l a Walt Disney st�di�n�l dolgozott, ahol olyan filmek k�sz�t�s�ben vett r�szt, mint p�ld�ul a J� reggelt, Vietnam! Az anim�ci�s filmek gy�rt�s�nak megval�s�t�s�ban is nagy szerepet j�tszott, seg�dkezett az Oroszl�nkir�ly, A kis hable�ny, a Sz�ps�g �s a Sz�rnyeteg illetve az Aladdin k�sz�t�s�n�l is.
1994-ben megalap�tj�k a DreamWorks st�di�t. A filmek k�sz�t�s�n�l �ltal�ban producerkedik, de kipr�b�lta mag�t m�r szinkronhangk�nt is. 

David Geffen 1943. febru�r 21-�n sz�letett New York-ban, Abraham Geffen �s Batya Volovskaya gyermekek�nt. A brooklyn-i New Utrecth High School-ban szerezte meg az �retts�git, majd a Santa Monica College-ben folytatta tanulm�nyait. K�s�bb elhagyta a Santa Monica-t �s beiratkozott a Brooklyn College egyik �jszakai szak�ra, �m nem sokkal k�s�bb innen is t�vozott. R�vid id�t t�lt�tt a University of Texas at Austin nevezet� egyetemen is.
Karrierj�t a William Morris Agency-n�l kezdte, ahol �gyn�kk�nt dolgozott, ehhez azonban diplom�ra lett volna sz�ks�ge, amit v�g�l maga hamis�tott, �gy siker�lt beker�lnie a c�ghez.
1970-ben megalap�totta t�rs�val, Elliot Roberts-sel az Asylum Records-ot, mely olyan h�ress�geket foglalkoztatott, mint Bob Dylan vagy Tom Waits. 1975-ben hal�los betegs�ggel diagnosztiz�lt�k, ez�rt visszavonult, illetve tan�tott a Yale Egyetemen is. 1980-ban kider�lt, hogy a diagn�zis hib�s, David eg�szs�ges, �gy visszat�rt a sz�rakoztat�iparba. M�g ebben az �vben megalap�tja a Geffen Records nev� c�g�t. Ezt 1990-ben felv�s�rolja az MCA.
1994-ben alap�tj�k meg a DreamWorks SKG-t, �m 2008-ban �gy d�nt�tt, hogy otthagyja a st�di�t. David egy�bk�nt a Forbes list�j�n az el�kel� 52. helyen szerepel, �gy nem csoda, hogy rengeteg j�t�konys�gi szervezetet t�mogat. Homoszexualit�s�t ny�lta v�llalja.

SAJ�T �R�S!