Az animci olyan filmksztsi technika, amely lettelen trgyak (tbbnyire bbok) vagy rajzok, brk stb. „kockzsval” olyan illzit kelt a nzben, mintha az egymstl kis mrtkben eltr kpkockk sorozatbl sszell trtnsben a szereplk megelevenednnek vagy lnnek. Az animcis filmeknek szmos vltozata ltezik, kzvetlenl a filmre rajzolstl kezdve a homokkal rajzolson t az l szereplkkel egytt jtsz rajzfigurkig. Szmtgp segtsgvel az animci egyre kzelebb jut a vals, letszer lnyek relis mozgatshoz, ugyanakkor szinte korltlan fantzij httereket lehet ellltani a virtulis brzol eszkzk, hang, kp, trhats, st interaktivits segtsgvel.
Az egymsutn krlbell 16 kpkocka/msodperc vagy nagyobb sebessggel levettett animcis filmbetteket szvesen hasznlja a reklmszakma, az oktats s a szrakoztatipar.
Az els animcis rajzfilmet a francia mile Cohl ksztette 1908-ban "Fantasmagorie" cmmel. Az 1914-es "Gertie the Dinosaur" Winsor McCaytl volt az egyik els sikeres animcis film. Ezt tartjk az els igazi kpviseljnek a karakterkzpont animcinak (character animation).
Az animcis film, mint hangos rajzfilm a 20. szzad vvmnya. Benne emberi s ms hangokat, zrejeket, zent s kpet kombinlnak, gy modern kommunikcis eszkz. A mvsz az animcis filmben teljesen kibontakozhat, ha a rendezje, a rajzolja, az animtora s a vgja is a filmnek. A szerznek minden belltst meg kell terveznie a rajzban. (storyboard)
Az animcis film alkotsi folyamatban hrom kategria emelhet ki:
-
kpzmvszeti elemek: vonal, mez, tr, szn. Ezek az elemek statikusak s trbeliek is lehetnek.
-
filmes elemek: rendezs, forgats, vgs (montzs), hangosts, zenei alfests. Ezek pedig dinamikusak s idbeliek.
-
az els kett kombincija, ez kapcsolja ket ssze, a kpzmvszeti kifejezsmdbl a kinematogrfiba val tmenet.
forrs: wikipedia
|